Szentségek
A keresztség szentsége

A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja (vitae spiritualis ianua) és kapu a többi szentségekhez. A keresztség által megszabadulunk a bűntől és mint Isten fiai születtünk újjá, Krisztus tagjai leszünk, betestesülünk az Egyházba és részeseivé váltunk az Egyház küldetésének. (A Katolikus Egyház Katekizmusa 1213)
Ha 14 évnél fiatalabb gyermekük számára kérik a keresztség szentségének kiszolgáltatását, keressék fel személyesen plébánosukat! Hozzák magukkal a gyermek anyakönyvi kivonatát és jelentsék be az előírásoknak megfelelő keresztszülőket!
Ha 14 évnél idősebb személy kéri a keresztség szentségének kiszolgáltatását, kérje plébánosánál a keresztségre való felkészítést, amely rendszerint 1, max. 2 évig tart. A felkészítő tanfolyam elvégzése után a résztvevő egyszerre 3 szentségben részesül a keresztség, a bérmálás és az oltáriszentség vételével.
A bérmálás szentsége

A bérmálás fölvétele szükséges a keresztségi kegyelem teljessé válásához. A keresztények a bérmálás szentségével még tökéletesebben kötődnek az Egyházhoz, a Szentlélek különleges ereje tölti el őket, ezért szigorúbb a kötelezettségük, hogy Krisztus igazi tanúiként szavukkal és életmódjukkal terjesszék és védelmezzék a hitet. (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1285)
A bérmálás szentsége iránt érdeklődők a plébános úrtól kérhetnek tájékoztatást a felkészítésről és a bérmálkozás tervezett időpontjáról. A felkészítés rendszerint 1, max. 2 évig tart, bérmálkozásra plébániánkon általában 3 évente kerül sor.
A bérmálás szentségében minden megkeresztelt, hitét gyakorló katolikus részesülhet. Ennek feltétele a megfelelő felkészülés és a kegyelmi állapot (nincs halálos bűne).
Az Oltáriszentség

A hívő katolikusok vallják, hogy az Oltáriszentségben Jézus valóban jelen van és ezt a szentséget gyakran és méltósággal veszik magukhoz, mint valódi lelki táplálékot.
A gyermekek esetében a leggyakoribb felkészülési mód az Oltáriszentség vételére az iskolai hitoktatáson való részvétel az 1. – 3. évfolyamban. Ezután a gyerekek az iskolaév végén járulhatnak az első szentáldozáshoz.
Akik felnőtt korban szeretnének részesülni ebben a szentségben, a plébános úrnál érdeklődhetnek a felkészülés módjáról és az első szentáldozás időpontjáról.
A bűnbánat szentsége

A gyónás (a bűnök megvallása) szentségének nevezik amiatt, hogy a bűnök beismerése, megvallása a pap előtt e szentség lényeges összetevője: a pap szentségi föloldozása által Isten “bocsánatot és békét” ad a bűnbánónak. (A Katolikus Egyház Katekizmusa 1424)
Plébániánkon a bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatására általában minden hónap első péntekjén kerül sor 9.00 -11.30 között, majd 15:00-tól az esti szentmise kezdetéig. Karácsony és húsvét ünnepe előtt egy, a miserendben előre feltüntetett napon kerül sor az ún. nagygyónásra, amikor több gyóntatóatya áll egy időben a hívek rendelkezésére. Ezen kívül az esti szentmisék előtt és után is kérhető gyónási lehetőség – a bűnbánat szentségére felkészült bűnbánót a pap nem utasíthatja el.
A betegek szentsége

A betegek szent kenetével és a papok imádságával az egész Egyház ajánlja a szenvedő és megdicsőült Krisztusnak a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen; sőt buzdítja őket, hogy szabadon csatlakozva Krisztus szenvedéséhez és halálához, szolgáljanak Isten népének javára. (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1499)
A betegek szentségét olyan hívő katolikus kérésére szolgáltatják ki, aki betegség vagy idős kora miatt életveszélybe került.
A házasság szentsége
A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész életre szóló olyan közösségét hozz létre egymással, mely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte. (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1601)
A szentségi házasság megkötése iránt érdeklődők személyesen jelentkezzenek a plébániahivatalban legalább 3 hónappal az esküvő tervezett időpontja előtt, hogy megbeszéljék a felkészülés részleteit.
Az egyházi rend szentsége

Az egyházi rend az a szentség, mely által a Krisztustól Apostolaira bízott küldetés teljesítése folytatódik az Egyházban az idők végezetéig: tehát az apostoli szolgálat szentsége. (A Katolikus Egyház Katekizmusa, 1536)
Ha valaki úgy gondolja, hogy az Isten szolgálatra hívja, keresse fel azt a lelkiatyát, akiben megbízik és kérje segítségét hivatása felismeréséhez.